Realista, ifjúsági novella
Kedvcsináló:
Kingának nem igazán vannak barátai, és ezt az osztályfőnöke is észreveszi. De vajon sikerül-e közös nevezőre jutniuk az ügyben?
Zsáner, korcsoport: realista, ifjúsági
Megírás ideje: 2021. október
Figyelmeztetések: nincs
Terjedelem: 800 szó
Egyetlen pillanatban
Ifjúsági, fantasy novella
Kedvcsináló:
Te mit tennél, ha a világ egyszer csak megállna, és te lennél az egyetlen, aki nem fagyott meg?
Zsáner, korcsoport: fantasy, ifjúsági
Megírás ideje: 2021. október
Figyelmeztetések: nincs
Terjedelem: 2000 szó
Ez történt 2021-ben
2021 egy igazán eseménydús év volt, dacára annak, hogy a vírushelyzet miatt az ember távolságtartásra kényszerült másoktól. Voltak hullámvölgyek ebben az évben, nem is kicsik, de összességében szerencsésnek érzem magam, mert pozitív érzésekkel zárhatom az évet. 2021-et rögtön 10 nap karanténnal kezdtünk. Szerencsére a párom és én is enyhébb tünetekkel megúsztuk a vírust, bár a poszt-Covid tünetek még jó darabig kísértek minket (habár azok sem voltak súlyosak, inkább hosszú távon igazán frusztrálóak). Ahogy haladtunk az évvel, egyre közelebbi és közelebbi hozzátartozóink betegedtek meg vagy kerültek karanténba, és bár boldog vagyok, hogy én senkit sem vesztettem el, de nem tudtam nem…
Kalandjaim az Íróiskolában – Dramaturgia és YA
2021-ben történt meg először az, hogy sikerült erőt vennem magamon (és elég bátorságot gyűjtenem hozzá), hogy jelentkezzek életemben először egy írókurzusra. Több írópalánta ismerősömtől is nagyon pozitívakat hallottam a Könyvmolyképző Kiadó Íróiskolájáról, úgyhogy úgy döntöttem, ideje lesz megnéznem magamnak is, hogyan zajlik egy ilyen többhetes, online oktatás, és egyáltalán, azt éreztem, hogy jó lenne már külső, profi segítséget kapni az írásban. Valami löket kellett, ebben biztos voltam, ami túllendít ezen a hosszú ideje tartó, „nem tudok befejezni egy regényt, de nem jövök rá, mi a baj” problémakörön. Az első megálló ezen az úton még a nyáron volt, az első kurzusom…
„Otthon” – Az érsekcsanádi költők és írók videója
Az utóbbi években szokássá vált Érsekcsanádon, a faluban, ahol élek, hogy a helyi költő- és írópalánták a költészet napján felolvasást tartanak a helyi művelődési házban. Ez egy elég kötetlen, baráti hangulatú esemény szokott lenni, amire bárki elhozhatta a kedvenc versét is, és a program ebből úgy állt össze, hogy ha valakinek olyan verse volt (saját vagy hozott), ami az előzőleg elhangzott mű témájához passzol, akkor az illető kiállt a mikrofonhoz, és felolvasta, amit hozott. (Írtam erről 2017-ben és 2018-ban is a blogon, a 2019-esről pedig készült egy videó, bár én csak a háttérben látszom). 2020-ban persze ez elmaradt a koronavírus…