Április 27-én, este 6-kor a Kalocsai Kortárs Művészeti Klubban két amatőr művész bemutatkozása történt: az egyik Kiss Lili szobrászlányé volt, a másik pedig az enyém, mint amatőr író, blogger. 

Egészen újszerű élmény volt ez a korábbiakhoz képest. A rendelkezésemre álló idő kitöltését teljesen rám bízták, igaz, kaptam néhány támpontot, hogy miket érdemes belefoglalnom a bemutatkozásomba. Családias hangulatban zajló beszélgetés volt, és mivel a jelenlévők közül többen nem mozogtak otthonosan az internet blogger bugyraiban, ezért ennek a bemutatásával, előnyeinek és hátrányainak megbeszélésével is jelentős időt töltöttem el.

Három írásomat választottam felolvasásra: először is, mikor a kezdeti próbálkozásokról meséltem, felolvastam az általános iskola harmadik osztályos fogalmazás füzetemből A kiskutya című mesémet (ezen mindenki jókat kacagott, egyszer majd feltöltöm a blogra is 😀 ), ezután a Majd legközelebb című kis romantikusommal mosolyogtattam meg az embereket, végül pedig édesanyám olvasta fel a Vigyázzunk rá című, egy osztálytársam emlékére készült írásomat. Anyukám nagyon ügyes és gyakorlott felolvasó, ezért kértem meg őt, hogy ezt a számomra fontos írást ő vállalja el helyettem. Nehéz volt utána megszólalnom.

Igazán pozitív, érdeklődő fogadtatásban részesültem Kalocsán. Külön kiemelném, hogy mennyire meglepett engem Kiss Lili munkássága, hogy a saját kezével vagy éppen hegesztéssel készít szobrokat. Le a kalappal előtte, nagyon tetszettek a bemutatott munkái, és őszintén remélem, hogy sikerülnek neki a tervei, amikről mesélt. 🙂

Elmondhatom, hogy nagyon jól éreztem magam, és ha mondhatok ilyet, büszke is vagyok magamra, hogy a saját lámpalázamat legyőzve képes voltam egyedül végigvinni a bemutatkozásomat. 🙂

Köszönöm a Kalocsai Kortárs Művészeti Klubnak a meghívást, és remélem, nem ez volt az utolsó alkalom, hogy amatőr íróként Kalocsán jártam. 🙂