• Home
  • /
  • Cikkek
  • /
  • Scrivener, a regényíró szoftver

Scrivener, a regényíró szoftver

Több hónapja már, hogy használom a Scrivener nevű íróprogramot, ezért úgy érzem, itt az ideje, hogy hitelesen be tudjak számolni nektek arról, mire és hogyan tudom használni. Látom az előnyeit, a hátrányait, kialakult, hogy mit és hogyan vezetek benne, és összességében azt kell mondanom, hogy hiányosságai ellenére is napi szinten használom már. Igyekszem minél több képet beszúrni a programról, hogy el tudjátok képzelni, hogyan működik, de ha valakit bővebben érdekel, akkor Youtube-on is keressen rá nyugodtan, én ugyanis onnan tanultam meg a használatát és az ezerféle kiegészítő lehetőségét is.

De mi is pontosan a Scrivener?

Íróprogram. Mint a Word, amit legtöbben használunk, de annál több. Nagy előnye, hogy egyetlen fájlon belül rendszerezheted az összes fejezetedet, feljegyzésedet, vázlatodat, képedet, háttérinformációdat, karakterkérdőívedet, amit csak akarsz. Létrehozhatsz mappákat, azokban almappákat vagy jegyzettömböket, a jegyzettömböknek aljegyzettömböket. Felcímkézheted a dokumentumokat, színezheted őket a kategóriájuk szerint, feljegyzéseket fűzhetsz hozzájuk, megnézheted az írásod terjedelmét, egyedi címkéket is ragaszthatsz rájuk (pl. regényeknél felírod, hogy az adott fejezet hol játszódik, ki szerepel benne, stb.)

A Scrivener tulajdonképpen azért jobb, mint a Word, mert egyetlen fájlban érhetsz el mindent. Nem kell ezernyi ablakot megnyitni, ide-oda kattintgatni közöttük, könnyen elérhetsz bármit. Például ha nem jut eszedbe, hogy milyen napszakban végződött az előző fejezet, csak az oldalsó listában rákattintasz a dokumentumra, és már meg is nézheted, anélkül, hogy megvárnád, míg betölt a Word. Tulajdonképpen a történetedhez kapcsolódó összes fájlt egy helyen tudhatod, szépen elrendezve.

Maga a program nemcsak regényírásra, de forgatókönyvek készítésére is alkalmas, de még drámát is írhatsz benne, bár bevallom, én ezek közül csak regényekhez használtam eddig. Többféle sablon közül kiválaszthatod azt, amelyik felépítésében leginkább illeszkedik az írásod műfajához, vagy egy teljesen üres szerkesztőt is indíthatsz, esetleg te magad is létrehozhatsz személyre szabott sablont.

(Előre is elnézést kérek, a képek minőségét a rendszer csak azért is lerontja, a feliratok kissé homályosak, de a lényeg szerintem azért mindegyiken látszik.)

A program saját sablonján látszik, hogy ez bizony angol nyelvű. Alapból a Novel (azaz regény) elrendezése tartalmazza a történeted tényleges szövegét (ez a Manuscript, amit Chapterekre [fejezet] és azon belül Scene-ekre [jelenet] szeretnek bontani angol anyanyelvű barátaink — én a jelenetekre való bontást személy szerint butaságnak tartom, és első dolgom ezt mindig kitörölni), amihez természetesen te magad is hozzáadhatod a további részeket, és át is nevezheted őket. A Characters tulajdonképpen a szereplők adatlapját, kérdőíveit tartalmazza, a Places pedig ugyanez a helyszínekre értve. A Front Matter című részt én szintén sosem használtam, ahogyan én értelmeztem, ez arra való, hogy tényleges könyv vagy ekönyv formába öntsük a történetet, címlappal, ajánlással, szerzői jogok felsorolásával. A Research rész egyszerűen a kutatómunkák, háttérinformációk rendszerezésére használható.

Egy érdekes és hasznos dolog a Template Sheets. Mint már említettem, használhatsz pl. karakterkérdőíveket, amiket innen tudsz a dokumentumokba importálni. Tulajdonképpen bármilyen dokumentum, amit oda beillesztesz, pár kattintással sokszorosítható bármelyik mappába, ez tényleg kérdőíveknél hasznos, és természetesen célszerűbb, ha hozzáadsz a saját anyanyelveden egy sajátot.

Szóval ez az a minta, amit én tulajdonképpen egyszer sem használtam. Sokkal egyszerűbb, ha az ember egyszer megír (ennek a mintájára) egyet magyarul, minthogy minden egyes alkalommal átírja az angol nyelvű címeket, és hozzáadja azokat a pluszokat, amikre még szüksége van.

A saját sablonom azon túl, hogy magyar nyelvű, tartalmaz pár extra dolgot az alaphoz képest. Például beleírom a történet zsánerét, és hogy ez hogyan mutatkozik majd meg pontosan a műben, rittyentek neki tartalomleírást, beillesztem az általam szerkesztett borítóképet. Van külön vázlatos mappám, de megtartottam a szereplős, a helyszínes és a kutatómunkás részt is. Saját kérdőíveket adtam hozzá, némelyiket én írtam, néhányat a neten találtam vagy magamnak fordítottam le.

Regényt írni a teljes kijelzős mód miatt szeretek igazán. Beállíthatom, milyen szélességű legyen a szöveg sávja, és — a legjobb — az azon kívül eső részhez saját hátteret állíthatok be, amire igyekszem mindig egy szép, kifejező tájképet választani, ami illik a történethez.

Amire viszont legtöbbet használom a Scrivenert, az a blogbejegyzések írása. Mikor elkezdtem használni a programot, elsőként minden egyes bejegyzést bevittem külön dokumentumokba, kategóriánként külön mappába. Létrehoztam saját címkéket, amik a bejegyzés állapotára utalnak (ötlet, félkész, vázlat, megírt, publikált, még hiányos sorozat), és mindegyikhez hozzárendeltem egy színt. Ezután beállítottam, hogy ez a szín jelenjen meg oldalt, a dokumentumok címeinél is, tehát nem kell keresgélnem, ha ki akarom szűrni, hogy pl. melyik bejegyzést fejeztem már be, de még nem tettem közzé a blogon, vagy melyiket kezdtem már el megírni, melyik dokumentum teljesen üres még. A lenti képen egyébként csak a még ki nem került bejegyzések címeit satíroztam ki, de így is látszik, hogy milyen sokszínű a palettám. 🙂

Azért szeretem így vezetni a blogbejegyzésemet, mert tényleg sokkal hamarabb átlátom, mintha külön Word dokumentumokban lennének az egyes cikkek. Egyébként a kategóriákat maximum külön mappákkal tudnám szemléltetni, akkor pedig, ha kifejezetten egyet meg akarnék találni, végig kéne kattintgatnom mindet, míg így elég csak legörgetnem az oldalsávon, és azt is tudom, milyen színt keressek a tekintetemmel.

Amire viszont nem használom a Scrivenert, az a novellaírás. Nem tartom praktikusnak, pedig eleinte sokat gondolkodtam rajta, hogyan kellene az egyrészes történeteimet is megfelelően átvinni ebbe a programba. Legtöbbször ugye olyanokat írok, amikhez nem kell túl sok kutatómunka, szeretem a való élet egyszerű, szimpla történéseit megmutatni, egyszerű emberekről, tehát nem szükséges külön jegyzeteket vezetnem a hátterükről (néhány kivétellel, persze, de egy-egy miatt nem éri meg felvinni Scrivenerbe). Kevés szereplővel dolgozom rövid időintervallumban, tehát ezekről sem feltétlenül kell feljegyzéseket írnom. Ráadásul a novelláimat általában kevés idő alatt, maximum 2-3 nap alatt szoktam megírni, tehát nincs szükségem arra, hogy hetek múlva eszembe jusson olyan apró információ, ami tizen-oldalakkal korábban került megemlítésre. Ugyanúgy bevinni a novellákat, mint egy regény különálló jegyzeteit, butaságnak tartom, még akkor is, ha zsáner szerint csoportosítanám őket. Felesleges lenne.

Hátrányok

Van néhány hiányossága a programnak, amivel viszont nem árt számolni, mielőtt az ember beleveti magát a használatába.

1. Az egyedi formátum

Ha egy olyan barátodnak szeretnéd megmutatni a készülő történetedet, akinek szintén telepítve van a gépén a Scrivener, akkor gond nélkül átküldheted neki — bár nem mindenki szeretné egy fejezet véleményezéséhez az összes karakterkérdőívét és kutatómunkáját megmutatni valaki másnak, ez is igaz. De ha olyannak küldenéd, akinek nincs meg a program, akkor becsődölt a tudás, mert ezeket a fájlokat az illető nem fogja tudni megnyitni. Ahogyan pl. a telefonodra sem tudod ilyen könnyen átrakni a dokumentumokat. Van ugyan a Scrivenernek egy beépített funkciója, amivel az általad megadott dokumentumokat a beállított formátumnak megfelelően átkonvertálja Wordbe, de egy-egy résznél gyorsabb és egyszerűbb, ha az ember pár kattintással átmásolja a szöveget Wordbe. Máshogy viszont nem megy sajnos.

2. Nem elérhető a magyar nyelv

Éppen ezért nincs beépített helyesírás-ellenőrzője sem. Ha biztosra akarod venni, hogy minden elütést észrevettél-e, akkor (a sok-sok átolvasás mellett) célszerű beilleszteni a szöveget Wordbe egy gyors ellenőrzésre.

Emellett pedig természetesen minden funkció és beállítás angol nyelvű. Nagyon sok kis lehetőség, beállítás rejlik még a Scrivenerben, amiket oldalakon át lehetne sorolni, én mindet angol nyelvű Youtube-videókból tanultam meg. Szóval ha ki akarod használni teljes mértékben a Scrivenert, akkor bizony jól jön minimális nyelvtudás is.

3. Apple mindenek felett…

Az almás gépekre írt verziónak van néhány extrája, amit mi, Windows-felhasználók még nem kaptunk meg. Két olyan funkciót emelnék ki, amiért nekem személy szerint fáj a lelkem. Az egyik az ún. Revision Mode, ami tulajdonképpen javítási módnak fordítható jelen helyzetben. A lényege, hogy két-három fázisa is van, ha az elsőt bekapcsolod, akkor amit azzal beleírsz/belejavítasz a szövegbe, azt az első revision mode beállított színével fogja jelezni, a második javítási körben egy másik színnel, és így tovább. Magyarán láthatod, milyen volt az eredeti szöveged, mit javítottál bele mondjuk egy héttel később, mit egy hónap múlva, mit a legvégső alkalommal. Nem egy életbevágó funkció, de nekem nagyon megtetszett, mikor Youtube-on videókat keresgéltem, aztán csalódottan keresgéltem a funkciót, de hiába.

A másik, amit hiányolok, a Project Targets bővebb beállításai. A Project Targets részben beállíthatod, hogy a teljes regényedet minimum milyen terjedelműre akarod írni (pl. pályázatoknál ez nagyon hasznos, szóban és karakterszámban is megadható), és hogy egy alkalommal/nappal mennyit szeretnél írni (kis célokból kell építkezni, én azt vallom). Windowson ennyi, amit megtehetsz, almás gépen viszont egy sor további beállítás is megnyílik. Például beállíthatsz magadnak egy határidőt, ameddig el akarsz jutni ahhoz a bizonyos terjedelemhez, megadhatod, hogy melyik napokon fogsz tudni írni (például előre tudod, hogy munka vagy iskola miatt csak hétvégén lesz rá időd), így fogja kiszámolni neked a program, hogy mennyit kellene írnod naponta, hogy elérd a célodat.

A program fejlesztőinek Facebook oldalán olvastam, hogy már dolgoznak Windows-verzió frissítésén, de egyelőre fogalmuk sincs, mikor fog kijönni nekünk is ez a sok kellemes funkció.

Egyéb előnyök

A hiányosságai ellenére azért számos hasznos funkciója is van még a programnak. A teljesség igénye nélkül néhány a kedvenceim közül:

Beállítható egy minimum karakter- vagy szószám külön az egyes dokumentumokhoz is. Ezután a dokumentum alján egy pirosból zöldre változó, szép lassan a fehér részt kitöltő csík jelzi nekünk, hogy elértük a kitűzött célunkat.

Semmit sem töröl ki azonnal. Ha egy dokumentumtól megválsz, az automatikusan a Trash mappába kerül. Amíg külön onnan nem törlöd, addig mindent visszahozhatsz később. Ha a Trasht pedig lecsukod, akkor egyáltalán nem zavaró az sem, ha kétszáz kitörölt dokumentumod van.

Akár több dokumentum szövegét is nézheted egyszerre, megosztott képernyővel.

Egy parafatábla-szerű nézetben úgy is gyorsan áttekintheted az egyes dokumentumokat vagy fejezeteket egy mappán belül, mintha post itekként lennének felszúrva.

Beállíthatsz automatikus betűtípust és betűstílust, alapszinten tudod formázni a szöveget. Nálam például Times New Roman 12-es betűmérettel, sorkizártan, a bekezdések között némi üres térrel jelenik meg a szöveg.

Minden mappának és dokumentumnak van egy kis ikonja a bal oldali listában. Ezeket az ikonokat módosíthatod, sajátokat hozzáadva személyre is szabhatod.

Mindent összevetve, a hiányosságai ellenére én nagyon megszerettem a Scrivenert, blogíráshoz napi szinten előveszem, és a készülő kisregényemet is ebbe írom. Bátran ajánlom mindenkinek, aki nem ijed meg az árától (kalózkodást nem támogatjuk). Biztosan van olyan funkciója még, amiről nem írtam, mert nem használom, vagy az is könnyen lehet, hogy fontos dolgokat még én sem ismerek. Nagyon sok lehetőség rejlik a Scrivenerben, éppen ezért ajánlom megint csak a Youtube-ot mindenkinek, aki ki akarja próbálni, ugyanis szerintem az a leghasznosabb, ha az ember más írók bevett szokásait lesi le, hogy aztán azokat beépítse a saját módszerei közé.

Ha érdekel a dolog, a Literature and Latte oldalán le tudod tölteni a próbaverziót, vagy meg is tudod venni a programot. Ha nem sikerül beszerezned, vagy bővebb információra, segítségre van szükséged, a Kapcsolat menüpontban tudsz nekem írni, én pedig szívesen segítek bármiben. 🙂

6 hozzászólás

    • Daremo

      2017-08-25 at 11:06

      Szia! Örülök, hogy neked is tetszett. Szerintem ha kipróbálod, akkor nem fogsz tudni lemondani róla. 😀

      Válasz
    • Daremo

      2017-08-25 at 15:13

      Attól, hogy a programhoz még nem készült el magyar fordítás és nincs hozzá magyar nyelvű szótár, ez egy eredetileg regényírásra (is) tervezett szoftver. Különben miért lenne az alapértelmezett sablonokban is benne a regény? 🙂
      Nyilván mindenki arra használja, amire neki praktikus. Én a példámban bemutattam, hogyan lehet regényírásra használni. A helyesírás ellenőrzése egy sokadlagos szempont (bár nyilván nem elhanyagolható) a regény tényleges megírásának szempontjából.
      Valószínűnek tartom, hogy azért nincs még hozzárendelve a magyar nyelv, mert nagyon kevés a magyar használó. Akkor pedig mi mással tudnánk gyorsítani a folyamatot, ha nem azzal, hogy népszerűsítjük a köreinkben?
      Mint a cikkben is írtam már, tényleg nagy hátránya a magyar helyesírás ellenőrzésének hiánya. De ettől függetlenül igenis megállja a helyét regényírásnál, szóval ne haragudj, de nem tartom clickbaitnek a címet. 🙂

      Válasz
  • Sandra

    2017-08-27 at 20:21

    Na, azt hiszem, hogy meg lettem győzve! Jöhet a próbaverzió, aztán ha tetszik, akkor meg is veszem *-*
    Köszönöm ezt a bejegyzést, engem teljes mértékben megnyert! 🙂

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?