• Home
  • /
  • Category Archives: Egyéb

Összegezzük: itt találod meg Daremot a neten

Úgy vettem észre, hogy nincs minden olvasóm tisztában azzal, hogy engem pontosan milyen netes oldalakon lehet elérni, és hogy egyáltalán melyiket mire használom, érdemes-e engem követni. Ezért most ezeknek a bemutatására kerül sor, később pedig erre a bejegyzésre bármikor rá lehet majd találni a menüből, a bemutatkozásomon keresztül is. Később pedig még bővülhet is a lista, ha úgy alakul.

1. Facebook írói oldal

A legegyértelműbb és a legegyszerűbb, ha elsőként szeretnél értesülni az új bejegyzésekről, egy esetleges szünet okáról, illetve azokról a fontosabb dolgokról, amik a (remélem) felfelé ívelő írói karrieremet érintik. Üzenetet is írhatsz, válaszolok mindenre, ha kell, segítek, ha szeretnéd, szívesen barátkozom. Tehát elsősorban itt érhetsz el, ha sürgősen kell valami – hiszen a telefonomon az éjjeli órákon kívül bármikor megkapok mindenféle Facebook-jelzést.

2. E-mail cím: pingvinfann@gmail.com

Ha valami olyan jellegűt szeretnél írni, amihez úgy érzed, hogy ez a formátum a legmegfelelőbb.

3. Facebook olvasói csoport

Tulajdonképpen itt is a friss infók megosztása történik, de kicsit inkább barátibb hangvételben szeretnék ide írni. Előfordul, hogy egy-két érdekes dolog ide előbb kerül ki, mint az oldalra, illetve még közzé nem tett írásokból is néha megosztok egy-egy részletet, illetve olyan is előfordult már, hogy a tervezett blogbejegyzéseim listáját is közzétettem.

4. Facebook személyes profil – nincs link

Nem titok a nevem, nagyon könnyen elő tudjátok bányászni, hogy Horváth Kamillának hívnak, de szépen kérlek titeket, hogy a személyes profilomon csak akkor keressetek, ha valami tényleg fontos. Én szeretek barátkozni olvasókkal, más bloggerekkel és írópalántákkal, de csak úgy idegeneknek már több rossz tapasztalatból tanulva nem fogok visszajelölni. Ha mégis itt szeretnél valamit, akkor a jelölés mellé érkezzen egy levél is, hogy ki vagy, mi vagy, mit szeretnél, kérlek.

5. Wattpad-profil

Az oldalon olvasható az összes novellám, ami a blogom is, valamint az írással kapcsolatos cikkeimet is felteszem ide. A kihívások és személyesebb hangvételű bejegyzések viszont ide nem kerülnek fel.

6. Ask.fm-profil

Többnyire aktív vagyok itt is, úgyhogy ha véletlenül ellenállhatatlan vágyat érzel rá, hogy olvasgasd a válaszaimat, vagy névtelenül kérdezz tőlem valamit, akkor itt megteheted. Időről időre az érdekesebb, kifejtős, írást érintő kérdésekből szoktam válogatást csinálni a blogra (ami egyébként Wattpaden szintén nem elérhető).

7. Instagram

Nem éppen napi rendszerességgel, de talán egyre gyakrabban foglalkozom az Instagram-fiókommal is. Írás közben elkapott képek, cuki háziállatok és a gyakorlati óráim lenyomatának gyűjtőhelye.

Kövess nyugodtan bármelyik közösségi oldalon, így biztosan az elsők között fogsz értesülni az új tartalmakról!

A költészet napi felolvasás

2017. április 11-én a helyi művelődési házban szerveztek amatőr íróknak és költőknek egy felolvasóestet, amire engem is felkértek, hogy szerepeljek néhány írásommal.

Négyen voltunk összesen, csak én olvastam fel novellát. Két írásomat vittem el: a Vigyázzunk rá címűt (ami, ha minden igaz, a Könyvhétre megjelenik egy antológia részeként) és A macska, aki embert nevelt. Úgy vettem észre, hogy az embereknek tetszett mindkét írásom, és annak is rendkívül örülök, hogy (feltűnő) baki nélkül képes voltam felolvasni a saját novellámat közönség előtt. 😀 Egyelőre egyetlen képem van az eseményről, amin pont engem lehet látni, ezt meg is mutatom. Alul pedig az eseményről készült videót is megtekinthetitek.

Tényleg elképesztő volt, már egyáltalán az is, hogy egyszerűen csak megkerestek, és szóltak, hogy szeretnék, ha én is megjelennék ott, mint helyi amatőr művész, és jó érzés tudni, hogy ezt tulajdonképpen az elmúlt egy évben építettem fel. Mármint azóta, hogy megosztogatom a saját nevem alatt is az írásaimat, hogy beszélek róla, ha kérdeznek, hogy büszkén felvállalom, hogy ez hozzám tartozik. Úgy tűnik, egyre több emberhez jut el rólam ez az infó, még olyanokhoz is, akikkel jóformán nem is szoktam beszélni. Mindenképp felemelő és megtisztelő érzés volt. 🙂

Az eseményről készült videó csak később lett elérhető, ezért az eredetileg két különálló bejegyzést összegyúrtam utólag.

(Az első perc végén már sorra is kerülök, szóval nem kell sokat tekergetni a felvételt. 🙂 Egyébként megdöbbentő, mennyire gyakorolnom kellene a nyilvános beszélést… De erre is vannak terveim, de még mennyire! De egyelőre minden titok.)

Sokat gondolkodtam azon, hogy a rossz(abb) híreket is közöljem-e veletek, de végül úgy döntöttem, ez is hozzám tartozik, és ha már korábban beharangoztam, akkor illik a történet végét is közölnöm: sajnos nem jutottam be a Majd legközelebb c. írásommal a Moly antológiás pályázatára. Nem mondom, kicsit elkeseredtem emiatt, de néhány nap alatt egész jól túltettem már magam rajta, és úgy állok hozzá, hogy lesz ez még jobb is. Ha mást nem, a következő molyos pályázatot is megcélzom majd!

Tervek mindig vannak. Jön a nyár. A vizsgaidőszak. Egy darab vizsgám lesz. Szerintem túlélem.

Liebster Award Elisabeth D.-től

Kaptam egy díjat, azon belül is egy csinos kis kérdőívet a Kávészünet c. blog írójától, Elisabeth D.-től (innen is köszönöm még egyszer). Én még mindig szeretek ilyeneket kapni, mert ez is egy visszajelzés, hogy az emberek nyomon követik a munkásságomat – kifejezetten megtisztelőnek érzem, ha olyan személytől érkezik mindez, akivel nem is állok mindennapi kapcsolatban.

Viszont az általam követett blogok írói meg nem így gondolják, vagy legalábbis szinte egyikük sem szokott ilyesmit továbbküldeni vagy egyáltalán kitölteni, úgyhogy én is csak annyit szeretnék megtenni, hogy válaszolok az Elisabeth által feltett kérdésekre.

Melyik volt az első regény, amit saját magadtól olvastál ki?

Fekete István Vuk című története. Sokáig egyértelműen hittem, hogy az első a Harry Potter volt, amit harmadik osztályos koromban kaptam (előtte inkább meséket olvastam szerintem – végül is a Vuk meg már kicsivel komolyabb, mint egy gyerekmese), de aztán nemrég eszembe jutott a kötelező olvasmány másodikból. Akkor a tanító nénink közölte, hogy a lányok A két Lottit olvassák el Erich Kästnertől, a fiúk pedig a Vukot. Én valamiért nehezményeztem, hogy nekem azt a túlzottan lányos könyvet kellene kiolvasnom, ezért inkább átrágtam magam a Vukon (és később azért A két Lottin is).

Ha időutazó lehetnél, hol és mikor élnél?

Nem állnék meg egy helyen, inkább körbeutaznék minél több időben és helyen, hogy minél többet lássak és ismerjek meg a világból.

Mi az utolsó álom, amelyikre emlékszel?

Próbáltam anyámat rábeszélni, hogy tartsunk meg egy barna, korcs kiskutyát, aki egyébként zabálnivaló kis tünemény volt. Az éjjel álmodtam ezt egyébként.

Inspirált bármikor is írásban egy álom?

Úgy kifejezetten nem, az utóbbi években nem voltak normális álmaim (vagyis nem emlékszem rájuk). Legutóbb 12-13 éves koromban volt egy nagyon összetett, horrorisztikus álmom, amit beletettem az akkor írt regénykémbe.

Ki az eddigi kedvenc könyves/filmes szereplőd?

A Weasley-ikrek. Még mindig a kedvenceim, mindig is azok lesznek, és még mindig sírok, ha eszembe jutnak.

Számodra mi a legjobb dolog az írásban?

Megalkotni valami újat, valami olyasmit, ami ugyanígy még senki másnak a fejében nem körvonalazódott ki.

Volt már olyan karaktered, akinek egy valós személy inspirált?

Szándékosan csak elvétve – de ezeket a novellákat nem osztom meg, mert általában azért írom őket, hogy múltbeli eseményeket, sérelmeket, rossz emlékeket fel tudjak dolgozni. Jólesik ezeket papírra vetni, kicsit átformálni a múltat, hogy kerek egész történetet alkosson, de mégis beletenni a saját érzéseimet, és aztán az utolsó sorok leírásával elengedni magamtól az egészet. Van pár ilyen, kicsit nyersebb témájúak, mint amit tőlem az emberek megszokhattak, majd talán egyszer ezeket is megmutatom.

Könyveket vagy blogokat olvasol szívesebben?

Könyveket. Blogot is olvasok, többet is, de valamiért ad egy pluszt a tudat, hogy ezért pénzt adtam, meg hát egyébként is kézbe vehetem, sokkal kényelmesebb eldőlni vele a függőágyon (amire 3 hónapja nem volt időm), mint laptoppal a kezemben. De újabban sokszor csinálom azt is, hogy egy netes történetet konvertálok át e-book fájlba, hogy a Kindle olvasómra tehessem.

Szereted a művészetet?

Persze. Az irodalom is ugye művészet, de például Facebookon, Instagramon is rengeteg képzőművészt követek. Irigylem azokat az embereket, akik szépen tudnak rajzolni, festeni, akik képek által is képesek átadni valamiféle hangulatot, érzést, meg tudják szólítani azt, aki a műveiket csodálja. Nekem ez sosem ment, a kézügyességem förtelmes (bár állítólag ez fejleszthető), úgyhogy nekem egyelőre marad mások műveinek csodálata.

Legkedvesebb emléked az írással kapcsolatban?

Egyértelműen az idei költészet napi felolvasás. Erről egy másik bejegyzésben bővebben olvashatsz.

 

Köszönöm szépen a kérdéseket, Elisabeth! 

56789

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás