• Home
  • /
  • Category Archives: Cikkek

Írós tervek 2018-ra

Elérkezett az idő, hogy megtegyem 2018-ra az írós fogadalmaimat. A múltkor összegeztem, hogy az előző évieket hogy sikerült teljesíteni, ez pedig a második olyan év, hogy ilyen elhatározásaim vannak. Tanultam valamennyit a tavalyiból, illetve látom azt is, hogy mi az, amiben fejlődhetnék, szóval azt hiszem, némileg reálisabbak az idei céljaim, mint tavaly.

 

1. Tíz könyv elolvasása

Az utóbbi években az egyetem miatt sokkal kevesebbet olvasok, mint szeretnék, úgyhogy igyekszem majd 2018-ban kicsit tudatosabban összeállítani az olvasmánylistámat.

2. 300 ezer karakter a blogon

2017-ben bőven sikerült megugranom ugyanezt a terjedelmet, de nem szeretném emelni a tétet. Ez kellemesen, könnyen teljesíthető, szóval marad. Továbbá szeretnék többféle új bejegyzéstípust is bevezetni, ezek többsége ahhoz kötődik, hogy szeretnék fejlődni az írásban is (és ennek módszereit megosztani veletek), szeretnék új írós eszközöket kipróbálni, és több személyes jellegű, elmélkedős, mesélős bejegyzést is írni.

3. Egy többrészes történet — most már tényleg

Mondjuk ki: problémáim vannak a regényírással. Mondhatnám, hogy hát rendben van, nem kell mindenkinek regényt írnia, miért erőltetem, de ez nem változtatna azon, hogy rengeteg nagyobb terjedelmet igénylő történet ötlete születik a fejemben folyamatosan. Van bennem ezzel kapcsolatban egy erős írói blokk, aminek a megtöréséhez igencsak erősen kell munkálkodnom, de folyamatosan keresem és próbálgatom a módszereket, hogy túllépjek a problémán. Egy önismereti úton is el kell indulnom szerintem, mert tudom jól, hogy ennek a blokknak a túl erős megfelelési kényszer az oka, hogy én elsőre tökéletest akarok alkotni, és hiszem, hogy a baj ismeretében már könnyebb lesz ezen túllépni. Mondjuk azt, hogy ha egyszer sikerül befejeznem egy regényt, akkor az biztos jó lesz, ha már ennyit küzdök érte. 😀

4. Heti egy blogbejegyzés (ha esik, ha fúj)

Nem akarom többé, hogy hetek teljenek el blogbejegyzés nélkül, mert nekem épp túl sok elfoglaltságom van, például az egyetem miatt. Terveim szerint előre bekészítve fogok tartani mindig pár olyan bejegyzést, aminek a kikerülése nem időponthoz kötött (tehát nem túlzottan aktuális témát boncolgat, hanem általánosabban érvényest), és ezeket fogom közzétenni akkor, ha tényleg nincs időm írni. Korábban is előfordult, hogy hasonló céllal megírtam egyszerre több bejegyzést, de egyszerűen nem tudtam megállni, hogy ne tegyem közzé őket minél hamarabb. Mostanra úgy gondolom, heti két bejegyzés bőven elég, de legalább egy mindig legyen.

5. Tíz novella — bármikor

Nem akarom már magam ahhoz kötni, hogy havi egy mindenképp meglegyen, mert sajnos tényleg előfordul, hogy nincs rá időm, hogy ilyesmivel foglalkozzak (sajnos az embernek néha a hobbija kerül a legutolsó helyre). Sokszor viszont inkább az fordult elő, hogy hiába akadt egy nagyon jó ötletem, félresöpörtem a novellaírást, mert más alkotásokat fontosabbnak ítéltem. Jövőre szeretnék több novellát megírni, mivel a legtöbb ötletemet, ha feljegyeztem a tartalmukat, később is érdekesnek találtam. Készítettem magamnak egy 17 pontból álló listát, ami nagyjából a 2017-ben kitalált és félrerakott novelláimat tartalmazza, ezeket szeretném minél hamarabb megírni. Jó lenne mindet befejezni 2018-ban, de mivel 2017-ben 8 novellát írtam meg, ezért nem akarok hirtelen túl nagy dolgot megfogadni, másrészt valamennyire azért hiszek benne, hogy meg tudnám írni ezeket egy év alatt. Igazából egy már nagyjából készen van, kis kiegészítések hiányoznak, és az ötletek közül többről is érzem, hogy rövidebbek, illetve van egy-kettő, ami már félig készen van. Viszont inkább kevesebbet tűzök ki célul, és túlteljesítek, akkor lesz minek örülni. 😀

6. Három pályázat

2017-ben is három pályázaton vettem részt, viszont többet is azért szalasztottam el, mert rosszul osztottam be az időmet. 2018-ban ezen is szeretnék változtatni, időben felkészülni a megmérettetésekre, és lehetőleg minél több helyen szeretnék majd megjelenni az írásaimmal.

 

Ezek lennének a 2018-ra kitűzött céljaim. Többször is megjelent mostanában az időbeosztás kérdése, hát azt hiszem, ezen kell a legjobban dolgoznom. Korábban erre nem figyeltem kifejezetten, de nemcsak írás tekintetében, hanem az egyetemen, a ZH-kra való felkészülés és a beadandók elkészítése közben is érezhetően halogató típus vagyok, ami miatt végül mindent az utolsó pillanatban próbálok meg befejezni. Így, a felnőttlét küszöbén meg rájöttem, hogy ezt így nem lehet, így jövőre mindenképpen szeretném megtanulni jól beosztani az időmet. Remélem, így még produktívabbá tudok válni.

 

Mit szóltok a céljaimhoz? Ti is szoktatok újévi fogadalmakat tenni (netán pont írós dolgokat)? Be szoktátok tartani őket? Mit fogadtok meg 2018-ra?

2017 – írós évösszegzés

Elég hihetetlen, de bizony ez a második alkalom, hogy évösszegzést írok erre a blogra (a tavalyit is elolvashatod, ha nem emlékeznél rá, és leküzdhetetlen vágy támadna benned, hogy megtudd, mi minden történt 2016-ban). Összességében elmondhatom már most, mielőtt rendszerezném a gondolataimat, hogy rendkívül eseménydús év áll a hátam mögött írás tekintetében.

 

Fogadalmak

Először is: voltak újévi fogadalmaim 2017-re. Bevallom felnőttesen: ugyan több mint felét teljesítettem ezeknek, de azért nem állítanám teljes mértékben, hogy elégedett vagyok. Illetve, pontosítok: látom magamon a fejlődést, ami büszkeséggel tölt el, de azt is nagyon jól látom, hogy van még mit finomítani a munkamódszeremen, a hozzáállásomon, de ezt próbálom úgy felfogni, hogy legalább hagytam valami izgalmas kihívást jövőre is.

Konkrétan ezekről a fogadalmakról:
Nem írtam meg havi egy novellát, talán összesen nyolcat, eléggé rendszertelenül.
Nincs befejezett többrészes történetem még mindig.
DE.
Bőven több mint 300 ezer karakternyi szöveg került fel a blogra.
Több mint tíz könyvet elolvastam idén (még akkor is, ha nem számolom bele a komplett blogger-, Wattpad- és amatőr írói regényeket és az angol olvasmányokat).
És pontosan három írói pályázatra jelentkeztem, bár nem nem értem el mindegyiken eredményt.

Igazából a fogadalmak (nem) teljesítéséből teljesen kivehető az, hogy miben akarok fejlődni 2018-ban. Igenis szeretnék legalább havi egy novellát megírni, mert nem azért írtam kevesebbet, mert nincsenek ötleteim. A valóság az, hogy az időbeosztásommal van probléma, egyrészt olyan, amit nekem kell rendbe tenni, másrészt rajtam kívül álló tényezők is nehezítették a dolgomat. Rengeteg ötletem van, amit novellaként szeretnék megírni, de sokszor ezeket elhessegettem más tennivalókra hivatkozva, és végül nem lett belőlük semmi. Nemrég összeállítottam egy 17 pontból álló listát, ami a megírásra érdemes novellaötleteimet tartalmazza, ezeken szeretnék majd még dolgozni.

A regényemről mindenkinek mindenhol annyit meséltem már, hogy szerintem az emberek már unják. Viszont már sokadszorra dobom ki a meglévő részeket, mert egyszerűen érzem, hogy valami hibádzik, valami nem jó, valami miatt nem tudom elkapni a fonalat. A napokban megint kihajítottam, ami eddig megvolt, és egy új munkamódszerrel fogok nekiállni, ami egyelőre jobb eredményekkel kecsegtet. Igazából erről a témáról, a regényeket illető írói blokkomról szeretnék majd még külön is írni, úgyhogy nem ragoznám a végtelenségig. A lényeg: ez most nem sikerült, de elég aktívan dolgozom rajta, és végre kezdem látni, hogy lelkileg is mélyre kell ásnom ehhez. De hát az ember élete (ahogy az okosok mondják) egy véget nem érő tanulás, meg a siker kulcsa az, hogy megismerjük önmagunkat (tudom, hagyjam abba végre a bölcselkedést), és ezekben szerintem van valami, úgyhogy ezen az úton próbálok meg elindulni.

 

Statisztika

Idén elkezdtem egy Excel-táblázatba vezetni, hogy pontosan miket írtam milyen terjedelemben, hogy ne év végén kelljen több órát eltöltenem ezek kigyűjtésével. Rémes, de saját magamat leginkább számokkal tudom motiválni, de azokkal elképesztően, szóval kitűztem magam elé a célt 2017-re, hogy novellákat és blogbejegyzéseket is összeszámolva legalább 300 ezer karakternyi szöveget írjak a blogra. Örömmel jelentem be, hogy (az évösszegzést és a csak ezután kikerülő 2018-as terveket is beleszámolva) 400 ezer karakternyi szöveg volt a blogon (egy-két elmentett, még ki nem került bejegyzéssel együtt). Ez másfélszer annyi, mint 2016-ban (mert utólag azokat is összeszámoltam idén). Az is a fogadalmam része volt, hogy ez a 300 ezer legalább nagyjából ugyanolyan időközönként kerüljön fel, úgyhogy kimondatlanul, de a havi 25 ezer karakterhez tartottam magam. Március, május és július kivételével ez mindig sikerült. Májusra és júliusra indokom is van, előbbi a szorgalmi időszak vége (tele ZH-kal, beadandókkal, meg akkor kezdtem dolgozni, ha jól emlékszem), júliusban pedig sikerült egyszerre kétféle munkát is elvállalnom, és egyszerűen nem maradt elég időm és energiám az írásra. A legtermékenyebb hónap augusztus volt, 90 ezerrel.

Nyáron, a blog költöztetésekor nagyon sok régebbi blogbejegyzést kitöröltem, mármint a pársoros, semmitmondó apróságokat. Most 96 bejegyzést számol nekem a WordPress, amiből körülbelül a fele idén született novella vagy cikk. Nagyjából heti egy bejegyzéses átlaggal számolok, de a valóságban ez nem volt ilyen egyenletes: volt, hogy heti kettőt publikáltam, meg olyan is volt, hogy pár hétig semmit, ha nem volt rá időm. Ezen is javítanom kell jövőre, szeretnék hetente minimum egyszer jelentkezni itt.

Az olvasóim körében a legnépszerűbb bejegyzéseim általában a cikkek. Idén háromnál vettem észre kiemelt lelkesedést: A kezdő írók bátorításának hiányáról, a A történetes blogger nem blogger és a Kedves írópalánta, olvastál már valaha könyvet? címűeknél.

A pontos jövő évi írós fogadalmaimat majd külön bejegyzésben szeretném összeszedni pár nap múlva, így most ezekbe sem mennék jobban bele.

 

Események

A blog történetében és a nettől elszakadt, valódi világban is történt elég sok jelentős esemény, ezeket szeretném most többé-kevésbé időrendben szerepeltetni.
Elkezdtem tudatosan keresni az írástechnikával foglalkozó könyveket, mert hiszem, hogy ezekből sokat tanulhatok, és már pár könyv után is érzem, hogy fejlődtem.
Megjelent a második novellám nyomtatásban. A Vigyázzunk rá című, sajnos valós események ihlette írásom bekerült az Élni nélküle antológiába. Az eredmény márciusban érkezett, a könyvbemutató június 10-én zajlott.
Közben került ki a blogra az Írók kérdőíve, ami határtalan meglepődésemre elég népszerű lett kiadott és amatőr írók körében is.
A költészet napjának alkalmából április 11-én a helyi művelődési házban felolvashattam két novellámat. Ez volt a legelső alkalom, hogy direkt felkerestek és felkértek egy ilyen eseményre, és hogy egyáltalán közönség előtt felolvashattam bármelyik írásomat.
Június végén költözött a blog a mostani címére. Nagy lépés volt ez annak tekintetében, hogy szeretnék komolyabban foglalkozni a blogolással, felülemelkedni a sok sallangon, ami az állítólagos „bloggertársadalom” zömét érinti, mármint azon részét, amelyikben én elkezdtem a blogolást.
Július 29-én Budapestre utaztam, és részt vettem az Aranymosás pikniken. Találkoztam már korábban, netről ismert amatőr írókkal, a Könyvmolyképző kiadó korábbi és új íróival, munkatársaival, és azt kell, hogy mondjam, nagyon pozitívan és motiválóan hatott rám az a nap. Azt hiszem, akkor döntöttem el végleg, hogy milyen úton szeretnék haladni íróként, és azóta is igyekszem előre, bár még csak kis lépésekben.
Nem írós dolog, de szeptemberben elkezdtem a harmadik egyetemi félévemet. Nagyon sok időmet elveszi a tanulás, ez tény, de úgy érzem, meg is kell tanulnom jobban beosztani az időmet, hogy az iskola és az írás békésen megférjenek egymás mellett.
Idén ismét meghirdették Kalocsán az irodalmi és képzőművészeti pályázatot, és ismét beválogatták az egyik írásomat az antológiába, pontosabban a Visszahúz címűt. A bemutató december 16-án zajlott.
Advent harmadik vasárnapján ismét felkértek a faluban, hogy felolvassak. Karácsonyi köszöntőként hangzott el a Polgármesteri Hivatal udvarán a Verset karácsonyra című kis mesém. Innen is nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam (az eseményről a kalocsai könyvbemutatóról is szóló bejegyzésben olvashatsz).

Rengeteg dolgot csináltam idén, és azt hiszem, ez látszik ebből a felsorolásból is. Nagyon szeretnék jövőre még többet kihozni mindenből, a blogból, a novellákból és a tervezett regényekből, még ennél is több pályázaton részt venni (sokról azért csúsztam le, mert nem maradt időm írni rá, vagy [szerintem] azért nem sikerült, mert más elfoglaltságok mellett kevesebbet foglalkoztam a pályaművemmel, mint kellett volna). Úgy állok hozzá, hogy ami idén nem sikerült, azt majd megvalósítom jövőre, szóval igazából nem ítélem meg sikertelennek az évet, hiszen (mint az összefoglalóból is látszik) tartalmas, és amatőr íróhoz mérten szerintem sikeres évet tudhatok magam mögött.

 

Nemsokára érkezem a jövő évre szóló céljaim összefoglalásával!

 

Ti szoktatok újévi fogadalmakat tenni? Ha igen, idén mit fogadtatok meg? Sikerült mindent elérni?

2017 nyári írós terveinek megvalósítása

Elérkezett hát a szeptember, vége van a nyári szünetnek, egyesek már ma is az iskolapadban ülnek (és pár nap múlva én is). Itt az ideje elmesélnem, hogyan alakult a nyári céljaim megvalósítása.Elérkezett hát a szeptember, vége van a nyári szünetnek, egyesek már ma is az iskolapadban ülnek (és pár nap múlva én is). Itt az ideje elmesélnem, hogyan alakult a nyári céljaim megvalósítása.

Összességében azt tudnám mondani, hogy elégedett is vagyok, meg nem is. Sajnos a listám több pontját nem tudtam maradéktalanul teljesíteni, viszont ez sokszor rajtam kívül álló okok miatt történt, szóval a nehézségek ellenére meg úgy érzem, hogy jól teljesítettem. A júliusom nagyon borzalmasra sikerült írás terén, ugyanis a rosszul szervezésnek hála egész hónapban egyszerre csináltam a kétféle diákmunkámat, mármint délelőtt az egyiket, délután a másikat, és ez szinte minden egyes nap nagyon lefárasztott, keveset írtam. Azt a hónapot inkább rászántam a blog költöztetésére. Augusztusban is voltak akadályok, nyaralás alatt például nem írtam (bár ez természetes), és ezen kívül is volt egy hét, amikor egy csúnya vírus teljesen leterített. Viszont erről a hónapról még így is elmondhatom, hogy sokkal többet írtam, mint talán az év bármelyik eddigi hónapja során, úgyhogy mindent összevetve elégedett vagyok. 🙂

Nézzük pontokba szedve:

1. Blog költöztetése — pipa

Mint láthatjátok, megtörtént. 🙂 Ami még a mai nappal újdonság, az egy új, őszi fejléckép. Ennél nagyobb változtatást szerintem sosem fogok kivitelezni itt, de úgy érzem, hogy egy ritka képváltás azért egy kis frissességet kölcsönözne a blognak. Kommentben várom a véleményeteket is ezzel kapcsolatban!

A költözést egyébként egyáltalán nem bántam meg. Nagyon sok pozitív véleményt kaptam az olvasóimtól, és a WordPressnek hála rengeteg új lehetőség is megnyílt előttem a blogom használatával kapcsolatban. Bízom benne, hogy ez az oldal tükrözi majd azt az elhivatottságot már első pillantásra, amit én érzek az írásaimmal kapcsolatban.

2. Három darab novella — kétharmad pipa

Kettő lett, maradhat? Viccet félretéve, az egyik még csak nem is teljesen érvényes, mert a lista következő pontja is vonatkozik rá, de szerintem ez megbocsátható. Mindkét novellát augusztusban írtam (vagyis az egyik esetében egy korábban elkezdettet most fejeztem be), és szintén kellemes fogadtatásban részesültek. Az egyik ráadásul az idei év leghosszabb novellája lett!

Erről a kettőről van szó:

A tiszta öröm — Fanfiction On Sai írónő egy novellájából, de az eredeti mű ismerete nélkül is érthető. Sci-fi egy apácáról, aki a modern világban megtudja, egy párhuzamos világbeli énje mire vitte az élete során.

Egy év és nyolc hónap — Realista, romantikus. Katáról, arról a huszonéves nőről, aki szentül meg van győződve, hogy őt egy férfi pontosan csak egy évig és nyolc hónapig képes szeretni.

3. On Sai fanfictioníró pályázata — pipa

Mint az előbb is írtam már, elkészült A tiszta öröm című novella. A verseny eredménye most hétvégén várható, majd beszámolok róla.

4. Légüres c. kisregény — eeehh

Elkezdtem, nem egyszer, sokféleképpen, és összesen az, amit a regényhez vagy a regényről írtam, már kitett volna egy regénynyi terjedelmet. De sokadszor is azt éreztem, hogy alapjaiban véve nem elég jó, túl kusza, vagy éppen néhány pontjában túlzottan egyszerűsített. Párszor visszatöröltem már, most éppen ott tartok, hogy elszórakozom egy-két hetet a háttérvilág részletesebb felépítésével, és utána megpróbálkozom megint.

5. Tíz darab blogposzt — majdnem pipa

Az írós tervek kikerülése után végül 7 darab bejegyzés született, ebből eddig 6 került ki.

1. Hogyan lettem Daremo

2. Aranymosás írótalálkozón jártam

3. A történetes blogger nem blogger

4. Egy év az egyetemen

5. 5 módszer, amivel NE reklámozd magad íróként

6. 12 napos írásgyakorlat — 10 cím (ez majd még érkezik)

7. Scrivener, a regényíró szoftver

6. Öt könyv elolvasása — siralmas

Olvasni tényleg nem maradt már időm és energiám. Azon az egy héten, amikor beteg voltam, ledaráltam a (már korábban elkezdett) Metro 2033-at, amit imádtam, és nagyon sokat hozzáadott ahhoz, hogy máshogy (komolyabban) kezdjek el hozzáállni a saját regényemhez is. A folytatást sajnos még nem tudtam megszerezni, de ami késik, nem múlik.

 

Ilyen volt tehát a nyaram írás szempontjából. Tulajdonképpen nem tudtam teljesíteni az összes pontját a listámnak, de mint írtam már fent is, elégedett vagyok, mert eredményesen zártam a nyarat. Igyekszem majd tanév közben is megtalálni az arany középutat iskola, írás és magánéleti teendők között, legrosszabb esetben írok hétvégente vagy tanórák között. 🙂 De igyekszem majd úgy szervezni, hogy ti ne érezzétek a bejegyzések számában és minőségében az én napirendem zsúfolódását.

 

A ti nyaratok hogy telt? Tudtatok eleget írni, olvasni? És melyik volt a kedvenc bejegyzésetek A papírfecnis fiókon a nyáron? 🙂

Írós tervek 2017 nyarára

Már a blog Facebook-oldalán is célozgattam rá, hogy szeretnék listát összeállítani arról, hogy mit szeretnék írással/blogolással kapcsolatban elérni, véghezvinni a nyáron. Június 21-én, az utolsó vizsgámmal végre nekem is elkezdődött a nyári szünet, úgyhogy azt hiszem, itt az idő eltervezni, mit szeretnék csinálni, és ezáltal titeket is beavatni azokba a terveimbe, amikről eddig nem sokat meséltem.

1. Blog költöztetése

Nagyon régóta gondolkodom azon, hogy a Blogspot talán nem a megfelelő felület az írásaimnak. Olvasóként ti ezt nem veszitek észre, de főleg a bejegyzések írásakor a kezelőfelület már többször is megtréfált engem, ami miatt nagyon haragszom. Legtöbben a WordPresst ajánlják, mint a legjobb helyet egy blognak, úgyhogy én is ezt néztem ki magamnak — viszont nem elégednék meg egy daremo.wordpress.com vagy hasonló című bloggal. Akkor már úgy döntöttem, veszek saját tárhelyet és domaint is a blognak, így a nyáron mindenképp szeretném átköltöztetni a teljes tartalmat egy új oldalra. Eleinte nagyon bizonytalan voltam ezzel kapcsolatban, főleg azért, mert ez már fizetős szolgáltatás (még ha nem is akkora összeg, hogy az ember egyetemista lánya éhen vesszen miatta), de mindenképp egy nagy lépésként tekintek erre. Végül a Blogspot legutóbbi „szórakozása” döntötte el végleg bennem a vitát: lesz új blog. Komolyan gondolom a blogolást, az írást, tehát igenis jár egy komolyabb felület is az írásaimnak.

Megmutatom nektek itt is, min akadtam ki: ez itt a Blogspot kezelőfelülete. A középső, fehér részt én színeztem át (egyébként az általam olvasott blogok legfrissebb bejegyzései voltak ott), a két szélén viszont (eredetileg) szintén fehér hátterű menünek kellene lennie. Ezt a fehér színt egyébként lassan egy éve nem láttam, ugyanis egy ideje csúnya, szürke színre váltott, tegnap pedig egy ideig, mint a kép is mutatja, annyira elfeketedett, hogy a menüpontokat sem láttam kétoldalt. Ebből már remélem ti is megértitek, hogy egy ilyen instabil rendszerre miért nem bízom szívesen a munkáimat.

2. Három darab novella

Ez tulajdonképpen az éves „havi 1 novella” fogadalmam nyári része. Ezt eddig május kivételével mindig sikerült tartanom, de erre is van (sajnos) egy olyan kifogásom, hogy az egyhetes sulis mérőtábor és a maradék tárgyaim beadandóinak, ZH-inak kijavítása mellett sokkal kevesebb időm és energiám volt írni. Ez meglátszott a bejegyzések számában is: májusban kettő darab blogposzt került ki. Még a június is egy kicsit mélyrepülés (bár van még pár napom), de már most látom az eredményét annak, hogy sokkal kevesebb dolgom van iskola nélkül. Egy áprilisi novella egyébként szintén nem került fel a blogra, de ennek nagyon egyszerű oka van: pályázatra írtam, ami miatt nem kerülhetett ki az internetre sem. Még nem érkezett eredmény, ha lesz, természetesen jelentkezem.

3. Pályázat

On Sai fanfictioníró pályázatot hirdetett a blogján — én pedig hihetetlenül bezsongtam! Nem szoktam a neten nyilvánosan áradozni más írókról, de most itt az ideje színt vallanom: On Saira amolyan írói példaképként tekintek. Nagyon szeretnék vele emiatt egyszer találkozni is, szinte minden megjelent könyvét elolvastam már, és — a legjobb — a fanfictionverseny nyertese beszélhet vele egy egyórás hanghíváson, amikor ő megpróbál írós problémákkal kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Addig majd gyakorlom az idegenekkel telefonálást, de nem iszom előre a medve bőrére. Mindenesetre én mindent bele fogok adni.

4. Légüres — a kisregény

Igen, rávettem magam: hosszú évek óta először megint egy többrészes íráson dolgozom. Nem akarok sok poént lelőni, de annyit elárulok, hogy ez tulajdonképpen egy könnyed kis sci-finek indul (aztán majd meglátjuk), nagyon régóta tervezgetem, és végre írni is elkezdtem. A vizsgára való készülődés miatt kicsit megtorpantam az írásában, de az első fejezet már készen van. A teljes írást csak akkor fogom közzétenni, ha teljesen készen lesz, de ne feledjétek: a Daremo olvasói nevű Facebook-csoportban bármi érdekes dolog napvilágot láthat, csak úgy megsúgom.

5. Tíz darab blogposzt

Vagy remélhetőleg több is: ennyi hét van hátra a nyárból (mikor ezt a listát írom), a heti egyet pedig igencsak illene túlteljesíteni. Bár ha emellett több novellát is írok, valamint haladok a regényemmel, akkor szerintem anélkül is egy tartalmas nyarat zárhatok majd, hogy elárasztalak titeket a töméntelen mennyiségű bölcsességemmel.

6. Öt könyv elolvasása

Nyáron remélhetőleg több időm lesz olvasni, úgyhogy itt az ideje kicsit belehúzni. 🙂 2017-re megfogadtam, hogy legalább 10 könyvet elolvasok, eddig hatnál tartok. Ha sikerülne nyáron elolvasni még ötöt, akkor nemcsak, hogy ezt a fogadalmat kipipálhatom, de valószínűleg még túl is teljesítem majd év végére.

Ezek a konkrétan írással (és egy kis olvasással) kapcsolatos tervek. Emellett (egy kis diákmunkán kívül) szeretnék minél több írós programra is eljutni. Ebben a tekintetben kissé nehéz helyzetben vagyok, mivel nagyon messze élek Budapesttől, ahol a legtöbb ilyen esemény zajlik, de elhatároztam, hogy egy-két alkalommal igenis megéri elmenni ilyenekre. Már van olyan program, amit kinéztem magamnak, de természetesen még bármi becsúszhat ráadásnak.

 

Ti mivel fogtok foglalkozni ezen a hol forró, hol viharos nyáron? 

Írós tervek 2017-re

Boldog új évet kívánok mindenkinek!

Nos, mint azt az évösszegző bejegyzésemben is írtam, 2016 második felére sikerült összeszednem magam, ami az írást jelenti. Sokkal több bennem az elhatározás, és úgy érzem, a kitartás is ebben fog majd rejleni. Már előre kitaláltam magamnak számos célkitűzést az évre, amit most szeretnék veletek is megosztani. Azt mondják, ha az ember elmeséli másoknak a céljait, akkor kisebb az esélye, hogy feladja, mert úgy érzi, nem mutathatja ki mások felé, hogy elbukott. Szóval nyugodtan kérjétek rajtam számon az év folyamán ezeket a pontokat! 😀

1. Havi egy novella

Nem is arról volt eddig szó, hogy nem volt időm vagy ötletem legalább ennyi történet megírásához. Sokszor inkább a fáradtságból adódó lustaság akadályozott abban, hogy leüljek és megírjak valamit. Nehéz az, főleg iskolaidőben, hogy az ember hazaér délután vagy estefelé, és tudja, hogy mennyit kell még tanulnia, és ha végez is, akkor inkább elindít egy filmet vagy újabb sorozatrészt. Ezen a hozzáálláson szeretnék javítani.

2. Egy befejezett, többrészes történet

Rengeteg ötletem van hosszabb-rövidebb regényekhez, inkább a kitartással vannak problémáim. Nem tudom elfogadni, hogy első megírásra nem tökéletes a művem, ezért képes vagyok harminckétszer újrakezdeni mindent, amíg egyszer csak bele nem fásulok és félre nem dobom az ötletet örökre. Éppen ezért szeretnék rövidebb, pár részes sztorikkal indítani, hogy fokozatosan szoktassam magam hozzá ehhez a számomra nagy kihívást jelentő feladathoz.

3. Legalább 300 ezer karakter a blogon

Merész elképzelés, 2016-ban ugyanis alig lett több mint 200 ezer. Mivel azonban ennek nagyobb részét az év második felében írtam, úgy érzem, jogosan várhatom el magamtól, hogy ezt a tempót tartva akár jóval többel is megugorhatom ezt a célt. Viszont nem akarom magam elé meggondolatlanul magasra állítani a mércét, a 300 ezret reálisnak érzem.

4. Legalább 10 elolvasott könyv

Régen rengeteget olvastam, de 2016-ban sajnos ez jobbára elmaradt, főleg mert sok dolgom van tanulás terén, ami leszívta az energiáimat. Itt sem szeretnék feleslegesen nagy számot megjelölni, inkább olyat, amit könnyen teljesíthetek, és ezáltal ezt a pontot is sikerrel zárhatom az év végén. Szeretnék nem csak a szórakoztató irodalomból olvasni, hanem írástechnikáról szóló könyveket is beemelni a repertoáromba, amiről aztán a blogon is leírhatom a véleményemet, tehát terveim szerint ilyesfajta bejegyzésekre is számíthattok majd.

5. Legalább 3 pályázatra jelentkezés

Tavaly nem erőltettem meg magam, bár az év második felében két pályázattal is megpróbálkoztam – az egyiknek, mint tudjuk, eredménye is lett. 🙂 Idén szeretném ezt hagyománnyá tenni, és többször is megmérettetni magam. Egyrészt nyilván azért, hogy elmondhassam magamról, hogy írás terén már letettem valamit az asztalra, másrészt pedig többször is észrevettem már magamon, hogy a határidő a legjobb motiváció. 🙂

 

Ezek az én írós célkitűzéseim 2017-re. Van köztetek olyan, aki hasonló fogadalmakat tett? Ti hogyan tartjátok magatokat az elvárásaitokhoz? Van valamilyen bevált praktikátok? Osszátok meg velem a gondolataitokat!

12